-Megjöttem!-kiáltottam el magam, majd pár másodperc múlva már nyakamban is volt barátnőm.
-MINDENT el kell mesélned! Érted? MINDENT!!-olyan volt, mint akivel jó pár liter energiaitalt és kávét megitattak. Én komótosan levettem cipőmet és elindultam a konyha felé.
-Neked is szép jó reggelt drága barátnőm.-mosolyogtam rá nyugodtan, miközben kávét töltöttem pöttyös bögrémbe.
-Te csak ne szép jó reggelt-ez itt nekem!-mutogatott kezével. Esküszöm pár hét alatt igazi spanyol nő lett belőle.
-Jó reggelt szép hölgyek.-lépett a konyhába Piqué.-Te mikor jöttél?-mutatott rám szemöldökét ráncolva.
-Most pár perce.-válaszolt helyettem Vi. Én belekortyoltam a kávéba és teljes nyugodtsággal figyeltem, ahogy megbeszélik helyettem a tegnap estét.
-Jó reggelt fiatalok.-jelent meg hirtelen Shak is.
-A kisasszony nem aludt itthon.-mondta Piqué, mint valami apuka.
-Nem, hogy nem itthon..de kinél...Neymar-nál!-akadt ki újra barátnőm. Bár nem tudom min, múltkor még ő izélt, hogy tuti szerelmesek vagyunk egymásba...
-Jaj istenem most mi van abban? Nem történt semmi. Az ég világon.-ráztam fejem. Még egy ideig hallgattam, ahogy úgy beszélik meg a dolgaim, mintha ott se lennék, aztán meguntam és felmentem a szobámba. Éppen zuhanyoztam, amikor hallottam, ahogy valaki kopogtat az ajtón.
-5 perc és kész vagyok!-kiabáltam ki, majd elzártam vizet és kiléptem a kabinból. Elvettem a kikészített törölközőt és egy gyors törölközés után felvettem a szintén kikészített virágos egybe ruhámat. Hajamat kiengedve hagytam és a sminkkel sem nagyon bajlódtam, egy kis szempilla spirál után késznek nyilvánítottam magam és kiléptem a fürdőből.
-Asszem ez több volt, mint 5 perc...-nézett órájára az ágyon ülő Neymar, mire én egy szemforgatással és egy fujtatással jeleztem nem tetszésemet ittlétének.
-Mit keresel itt?-kiléptem az erkélyemre és a vízes törölközőmet kiakasztotta száradni, majd visszaléptem a szobámba és karba tett kézzel vártam, hogy megszólaljon a focista.
-Piqué áthívott kicsit fifázni.-rántott vállat, majd végig dőlt az ágyamon.
-Megtennéd, hogy leszállsz az ágyamról?-néztem rá unottan, mire ő felült.-Nos, köszönöm a látogatást, de mehetsz is fifázni.-mutattam az ajtóra, mire ő az említett tárgyra nézett, majd felállt és elindult kifelé a szobámból. Pár perc múlva én is követtem és a konyhába indulva gondoltam összeütök magamnak egy kis ebédet.
-Szia Hope!-intett Luis, mire én mosolyogva visszaintettem neki.
-Sziasztok!-köszöntem a focistáknak. Luis-on kívül még ott volt Leo is és egy szőke, akit sajnos nem tudtam, hogy ki.
-Szia, Ivan Rakitic vagyok.-állt fel mutatkozott be mosolyogva a szöszi srác, mire én mosolyogva kezet ráztam vele.
-Hope vagyok.-mutatkoztam be én is.
-A csajok kint vannak a medencénél.-mondta Piqué.
-Okés, köszi. Kértek valamit enni? Gondoltam összeütök valamit.-mondtam a kanapéra támaszkodva, mire mindenki elhalmozott " köszi, nagyon rendes vagy" meg "látszik, hogy Shakira unokahúga vagy" kijelentésekkel, egyedül Neymar nézett rám félig felhúzott szemöldökkel, amit próbáltam kizárni.
-Oké, akkor összeütök valamit.-indultam ki a konyhába. Gondoltam csinálok egy kis csirke salátát, így elővettem minden hozzávalót. A rádióból szóló zenét dúdolgattam és ritmusra ráztam a csípőm, miközben csináltam az ételt.
-Remélem a kaja jobb lesz, mint amilyen a tánctudásod.-hallottam meg egy irritálóan ismerős hangot a hátam mögül. Szememet forgattam, de nem fordultam meg.-Miért léptél le reggel egy szó nélkül?-jött közelebb és hangját is halkabbra és kedvesebbre váltotta.
-Mit kellett volna mondanom?-kérdeztem cinikusan, még mindig háttal a focistának. Nem szólalt meg, ahogy én sem. Szerintem mindketten a tegnapi napot pörgettük végig magunkban.
-Mivel óhajtassz megmérgezni minket?-váltott át megint a seggfej Santos szerepbe, mire én alig hallhatóan felkuncogtam.
-Kussolj!-szóltam rá.-Pizza rendelő herceg..-gónyolódtam, mire hallottam, hogy elneveti magát.
-Csak, hogy tudd, mesteri szakács vagyok...tehát lovagiasan felajánlom segítségemet, ha gondolod.-dőlt háttal a pultnak, ahol éppen szorgoskodtam.
-Jaj ez viccnek is nagyon rossz fajta volt, ne haragudj!-tettem szám elé kezem, amiben egy hatalmas kés volt mellesleg.
-Jézusom mindjárt megölöd magad..-fogta fejét a focista, mire én csak szemem forgattam, de belül azért nevettem.-Na add ide, addig te csináld a csajos részét és mosd meg a salátát, vagy tudom is én.-vette ki kezemből a húsvágó kést.
Már majdnem kész voltunk, amikor Geri kukkantott be a konyhába.
-Csak kíváncsi voltam, hogy ég-e már a konyha.-mondta, mire én nevetni kezdtem.
-Kösz tesó!-intett Neymar csapattársának, egy késsel a kezében, mire Piqué is nevetni kezdett.
-Amúgy azért jöttem, hogy megkérdezzem van-e kedvetek eljönni velünk a vidámparkba?-egyből felcsillant a szemem a kérdésre.
-Persze, hogy van!-mondtam boldogan. Mindig is imádtam a vidámparkokat.
-Ney?-nézett a brazilra, mire ő rám pillantott, majd csapattársára.
-Ühm...persze.. miért ne?-rántott vállat.
-Hát ez rohadt meggyőző volt.-bólintottam, mire Geri nevetni kezdett az ajtóban.
-Jó ezt játszátok le!-emelte fel kezét, majd elment.
-5 perc és kész vagyok!-kiabáltam ki, majd elzártam vizet és kiléptem a kabinból. Elvettem a kikészített törölközőt és egy gyors törölközés után felvettem a szintén kikészített virágos egybe ruhámat. Hajamat kiengedve hagytam és a sminkkel sem nagyon bajlódtam, egy kis szempilla spirál után késznek nyilvánítottam magam és kiléptem a fürdőből.
-Asszem ez több volt, mint 5 perc...-nézett órájára az ágyon ülő Neymar, mire én egy szemforgatással és egy fujtatással jeleztem nem tetszésemet ittlétének.
-Mit keresel itt?-kiléptem az erkélyemre és a vízes törölközőmet kiakasztotta száradni, majd visszaléptem a szobámba és karba tett kézzel vártam, hogy megszólaljon a focista.
-Piqué áthívott kicsit fifázni.-rántott vállat, majd végig dőlt az ágyamon.
-Megtennéd, hogy leszállsz az ágyamról?-néztem rá unottan, mire ő felült.-Nos, köszönöm a látogatást, de mehetsz is fifázni.-mutattam az ajtóra, mire ő az említett tárgyra nézett, majd felállt és elindult kifelé a szobámból. Pár perc múlva én is követtem és a konyhába indulva gondoltam összeütök magamnak egy kis ebédet.
-Szia Hope!-intett Luis, mire én mosolyogva visszaintettem neki.
-Sziasztok!-köszöntem a focistáknak. Luis-on kívül még ott volt Leo is és egy szőke, akit sajnos nem tudtam, hogy ki.
-Szia, Ivan Rakitic vagyok.-állt fel mutatkozott be mosolyogva a szöszi srác, mire én mosolyogva kezet ráztam vele.
-Hope vagyok.-mutatkoztam be én is.
-A csajok kint vannak a medencénél.-mondta Piqué.
-Okés, köszi. Kértek valamit enni? Gondoltam összeütök valamit.-mondtam a kanapéra támaszkodva, mire mindenki elhalmozott " köszi, nagyon rendes vagy" meg "látszik, hogy Shakira unokahúga vagy" kijelentésekkel, egyedül Neymar nézett rám félig felhúzott szemöldökkel, amit próbáltam kizárni.
-Oké, akkor összeütök valamit.-indultam ki a konyhába. Gondoltam csinálok egy kis csirke salátát, így elővettem minden hozzávalót. A rádióból szóló zenét dúdolgattam és ritmusra ráztam a csípőm, miközben csináltam az ételt.
-Remélem a kaja jobb lesz, mint amilyen a tánctudásod.-hallottam meg egy irritálóan ismerős hangot a hátam mögül. Szememet forgattam, de nem fordultam meg.-Miért léptél le reggel egy szó nélkül?-jött közelebb és hangját is halkabbra és kedvesebbre váltotta.
-Mit kellett volna mondanom?-kérdeztem cinikusan, még mindig háttal a focistának. Nem szólalt meg, ahogy én sem. Szerintem mindketten a tegnapi napot pörgettük végig magunkban.
-Mivel óhajtassz megmérgezni minket?-váltott át megint a seggfej Santos szerepbe, mire én alig hallhatóan felkuncogtam.
-Kussolj!-szóltam rá.-Pizza rendelő herceg..-gónyolódtam, mire hallottam, hogy elneveti magát.
-Csak, hogy tudd, mesteri szakács vagyok...tehát lovagiasan felajánlom segítségemet, ha gondolod.-dőlt háttal a pultnak, ahol éppen szorgoskodtam.
-Jaj ez viccnek is nagyon rossz fajta volt, ne haragudj!-tettem szám elé kezem, amiben egy hatalmas kés volt mellesleg.
-Jézusom mindjárt megölöd magad..-fogta fejét a focista, mire én csak szemem forgattam, de belül azért nevettem.-Na add ide, addig te csináld a csajos részét és mosd meg a salátát, vagy tudom is én.-vette ki kezemből a húsvágó kést.
Már majdnem kész voltunk, amikor Geri kukkantott be a konyhába.
-Csak kíváncsi voltam, hogy ég-e már a konyha.-mondta, mire én nevetni kezdtem.
-Kösz tesó!-intett Neymar csapattársának, egy késsel a kezében, mire Piqué is nevetni kezdett.
-Amúgy azért jöttem, hogy megkérdezzem van-e kedvetek eljönni velünk a vidámparkba?-egyből felcsillant a szemem a kérdésre.
-Persze, hogy van!-mondtam boldogan. Mindig is imádtam a vidámparkokat.
-Ney?-nézett a brazilra, mire ő rám pillantott, majd csapattársára.
-Ühm...persze.. miért ne?-rántott vállat.
-Hát ez rohadt meggyőző volt.-bólintottam, mire Geri nevetni kezdett az ajtóban.
-Jó ezt játszátok le!-emelte fel kezét, majd elment.
-Na mivan Santos?-dőltem háttal a pultnak, így szembe kerültem a brazillal. Ő egy darabig nézett maga elé, miközben a húst szeletelte. Nem pillantott rám.-Hahó!-integettem szeme előtt.-Elvitte a cica a nyelved?-felhúzott szemöldökkel vártam a választ.
-Hmm?-emelte rám kissé furcsa tekintetét. Én bal szemöldökömet felhúzva néztem rá és próbáltam kideríteni, hogy most mégis mi folyik abban -jelenleg-szőkés fejében.
-Kiskorodban elhagytak a vidámparkba és
-Kiskorodban elhagytak a vidámparkba és
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése